HTML

Így néz ki közelről az FSHD

Facioscapulohumeral Muscural Dystrophy. A sokféle izomsorvadás egyike.

Friss topikok

  • István Kapos: @Kertváros: kaposistvan@t-online.hu köszönettel.kaposné.m. (2017.09.29. 02:30) Így néz ki közelről az FSHD
  • Otto Lang: Sajnos magamon kellett megtapasztallnom,hogy egy gerinctörött es izomsorvadásossá lett beteg ember... (2015.02.07. 15:46) Jó és rossz állomások
  • Judit Váradiné Csapó: Kedves Judit! Ezt a készüléket ismerik? Caugh assist machine és kifejezetten a váladék eltávolítá... (2014.03.15. 11:27) Köpünk mi mindenre!
  • Judit Gréci: Nagyon megrendítő párod állapota és a te kitartásod.Annyit tudnék javasolni, hogy a táplálkozásba ... (2013.12.08. 14:10) Funkcionálunk
  • Judit Váradiné Csapó: Kedves @Kertváros: Én tudnék nagyon rendes mindenest, ha ír nekem, megadom az illető elérhetőség... (2013.09.15. 09:41)

Címkék

Így, ahogy vagytok!

2015.01.02. 00:47 Kertváros

 

Lóversenyben járatlan olvasóimnak: a fentieket akkor kiabálja torkaszakadtából a kedves fogadó, amikor a befutó egyenesben a lovak sorrendje számára nyerő, ne változzon semmi. Amiért pedig ezt választottam címül az, hogy a mai fürdéskor megint súlyt mértünk és az eredmény nagyon tetszetős. 80 deka plusz! Az előző mérés december tizedikén esett, vagyis három hete, a körülmények teljesen azonosak, tehát hiteles az eredmény. Persze F nyafogott, hogy még ne mérjünk, várjuk meg az egy hónapot, de én nagyon kíváncsi voltam. Azért az örömöt nem bírta visszafogni F, kiült az arcára. Most a miérteken töröm a fejem, és azon, hogyan tovább. Lehet, szentségtörésnek hangzik, de gyakran gondolok egyrészt arra, hogy a nagy dolgoknak sokszor nagyon egyszerű magyarázata van (ezt persze nem én találtam ki), másrészt arra, hogy kívülről, outsiderként talán másként látom a dolgokat, mint a nagyon benne lévők. Akárhogy is, gondolkodom veszettül. Kérdeztem ma F-et, mi lenne vele, ha nem lennék ilyen fel nem adó, ilyen kísérletező satöbbi, amire azt válaszolta, hogy az nem is én lennék. Ja.

A súlygyarapodásban közrejátszhat az, hogy december 20-án leállt az ételszállító két hétre, magam vagyok kénytelen fakanalat ragadni. Tény, hogy nem főzök rosszul, de nem szeretek. F ma sopánkodott is, hogy hétfőtől jön megint az üzemi koszt - bár el kell ismerni, hogy ízletesek az ételeik, csak mégsem az a bizonyos házi. A karácsony természetéből adódóan egyfolytában főztem, mint a gép, vendégek jöttek-mentek, az utolsó csapat vasárnap vonult át a színen, ők nyolcan voltak, köztük egy kisded, akinek annyira tetszett Maci kutya, hogy a végén el kellett különíteni őket. Itt voltak a győri rokonok is, érkezett velük sok más finomság között unokahúgon világverő kuglófja is, amit F remekül meg bír enni, és ami kifejezetten neki sütődött. 

Szintén a hízáshoz kapcsolódik, hogy olyan lettem, mint a boszorkány a Jancsi és Juliskából: naponta nézegetem, tapogatom F-et, elég kövér-e már, meg lehet-e sütni... Röhejes szerep.

Most megyek fektetni és aludni, mert mindjárt kelnem is kell, jaj. Igen, két óránként fel vagyok riasztva, hogy megfordítsam F-et, ami tényleg rémes, de ha belegondolok, hogy - teszem fel - én fekszem már két órája ugyanabban a pózban, nyomom ugyanazokat a testrészeket és fájnak kegyetlen, mert önerőből nem bírok megfordulni, akkor nem szólok semmit.

Tehát hízunk, hízogatunk. Hogy ne változzon meg a folyamat, babonásan én is azt mondom: így, ahogy vagytok!  

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://lapocka.blog.hu/api/trackback/id/tr647030831

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.